Ajánlás  Gárdonyi Géza  Várháborúk
Tartalom  Cselekmény  Kérdések, válaszok  Galéria  Irodalomjegyzék

 


Gárdonyi Géza  (1863-1922): Ziegler Géza néven született Agárdpusztán, ahol apja akkoriban a mezőgazdasági eszközöket javította, és a közeli Gárdonyban anyakönyvezték. Innen vette a Gárdonyi nevet, amelyet felettébb népszerűvé tett. Tanítónak indult, de már diákkorában verselt, prózát írt, és hamarosan az irodalomba is bekerült, ahol szinte azonnal észrevették. Iskoláit az egri tanítóképzőben végezte. Vidéki tanítóskodás és újságírói pályafutás után ennek a városnak remeteségébe vonult vissza, napjait csöndes szemlélődéssel és elmélyedő szellemi munkával töltve.

A századforduló egyik legérdekesebb, legeredetibb tehetsége, mindmáig a legnépszerűbb, legtöbbet olvasott magyar írók közé tartozik. 1898-ban a Petőfi és a Természettudományi Társaság tagjává választották, 1906-ban kidolgozta titkosírási rendszerét. 1910-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja lett, 1918-ban akarata ellenére beválasztották a Vörösmarty Akadémiába. 1920-ban a Magyar Írók Szövetsége elnökévé választotta.

Írt elbeszéléseket, verseket, az igazi sikert azonban regényeivel érte el: Egri csillagok (1899), Láthatatlan ember (1901), Az öreg tekintetes (1905), Ábel és Eszter (1905), Isten rabjai (1908), Szunyoghy miatyánkja (1916), stb. Az egri várban, az egri hősök között van eltemetve. Sírját egyszerű tölgyfa kereszt jelzi, a maga készítette sírfelirattal: "Csak a teste".

 


         
powered by FreeFind